Megbúvó vadásznak rejteke,
Hiábavalóságok kertje.
Álca mögé elbujt a lelke.
Vad virágok között regélik:
elveszetten is remélik
sötétben is látni vélik
mikor tán, majd kivirágzik
s álarca majd porrá válik.
Vadász szenvedély öl virágot,
játékból megölel virágot,
kívül-belül öl, a virágot.
Virággal egy világ vész oda.
Tudjátok álcázott virágok,
jól tudjátok ti mikor játék,
vagy vadász, csak ti tudjátok.
Vad virágok között regélik:
elveszetten is remélik
sötétben is látni vélik
mikor tán, majd kivirágzik
s álarca majd porrá válik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://letttiversek.blog.hu/api/trackback/id/tr912409217
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.