Versről álmodtam,

Magától íródó sorok

Fogja voltam.

Talán így van,

mert én szótlan vagyok,

önmagukat kergető

szavak néha-néha néma

fogja voltam.

Fogalom zavaromtól

néha szabadultam.

De,... most a „néha” szülte

csak azért is „de”,

kérdi tőlem,

„akkor mi van”.

Felébredtem,

oda-vissza átgondoltam:

Magától íródó sorok

Fogja voltam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.