Mitől vers a vers? Nem tudom.

Szavak gúnyája jól tudom.

Csiszolt gyémánt ként születik,

Én mondom, s benned visszhangzik.

Szótag számok , meg egyebek,

szabályos ritmizált: ebek.

Lerágott csont, a mondandó

éltét elvevő nagy adó.

Mégis ide bepréseltem,

nyolc szótag közibe tettem,

sajnos, mondandóm megette,

Játékomat szóvá tette.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.