Az avar kristályos halálát érzi már,
Napsugár tánc tova száll, és vele a nyár
hősége is messze már. Brokát
hálót sző a pók, mederbe terelve
sikolyát. Érintése nyomán gyöngyöt
terem a pók fonál. Így őrizve
bánatát, teremti meg csodáját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://letttiversek.blog.hu/api/trackback/id/tr272377904
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.