Lassan botorkál bennem a szellem,
beteg a panaszom.
Szipogok és nem tudom,
hogy életemet vagy a bacikat siratom.

Most ép gondolat vadászaton vagyok,
kölcsön vett szavak íze nem a sajátom.

Pang a lét és csodát várok,
boszorkányperre küldöm borúlátásom.
Legalább egy kis Placebo kéne már,
hogy lássam mit elmém tud csupán:

Másmilyen is tud lenni a világ.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.